Bár a településhálózat kifejezés gyakran előfordul a különböző tudományos munkákban, de többnyire csak amolyan metaforikus értelemben, a hálózattudomány kínálta lehetőségeket figyelmen kívül hagyva. Pedig a települések hálózati adatként való kezelésével az összekapcsoltságban rejlő előnyök is kihasználhatók lennének ezeknél a vizsgálatoknál. Most egy lehetséges módját mutatom meg a település-hálózatok automatizált legenerálásának.
A jelenleg éppen újjászületőben lévő szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1879 és 1912 között vezetett vendégkönyve számos érdekességet tartalmaz. Ebben a posztban azt igyekszem adatszerűen feltárni, hogy a látogatók milyen rokoni viszonyban voltak a házigazdákkal, Wenckheim Frigyessel és Krisztinával. Módszertani szempontból mindez az időben dinamikusan változó hálózatok problémaköréhez kapcsolódik.
A hálózatokkal való foglalatoskodás legnagyobb részét az adatok összegyűjtése és azok megfelelő előkészítése teszi ki. Ezek után persze már alig várja az ember, hogy valamit lásson is a munkájából. A hálózatok megjelenítésére és elemzésére szolgáló számos szoftveres megoldásból a digitális bölcsészet- és társadalomtudományok terén a Gephi a legnépszerűbb alkalmazás.
A hálózatok ábrázolásának és elemzésének automatizálása felé vezető út fontos állomása az, amikor az adatainkból a számítógép által hálózatként érzékelt struktúrát hozunk létre. Mai témánk ezt a nem túl látványos, de annál fontosabb részfeladatát mutatja be a hálózatok manipulálásának.
Genealógiai adatokat akarunk gyűjteni? Nem mindegy ám, hogyan fogunk neki! Ha jót akarunk magunknak, akkor előzetesen alaposan át kell gondolnunk az adatbázisunk felépítését. Ez a poszt ehhez ad támpontokat.